Tranta Julianna:
Tündérfesztivál
Feletted az égen csillagpor ragyog,
körötted az éjben tündérszárny suhog.
A harmatos fűben sok manó toporog,
érkeznek a rétre törpék, koboldok.
Muzsikál már a tündérzenekar,
táncolnak a húrok, a hangulat pazar.
Színültig megtöltve az összes pohár,
álruhás manó a választott király.
Refr.:
Itt van most újra a tündérfesztivál!
Tündérek, manók, mindenki erre vár.
Az Üveghegyen innen hajnalig áll a bál,
veled együtt vidám a tündérfesztivál.
Barátságot ígér a hétfejű sárkány.
Nem főz üstben békát a gonosz boszorkány,
vasorra alól boldogan nevet,
lehet, hogy ma éjjel táncol majd veled.
Refr.:
Itt van most újra a tündérfesztivál!
Tündérek, manók, mindenki erre vár.
Az Üveghegyen innen hajnalig áll a bál,
veled együtt vidám a tündérfesztivál.
Megcsillanak itt-ott hullócsillagok,
szemedben ma éjjel tündérfény ragyog.
Az arcokon, maszkokon tündérpír lebeg,
napfiú, holdleány egymásra nevet.
Refr.:
Itt van most újra a tündérfesztivál!
Tündérek, manók, mindenki erre vár.
Az Üveghegyen innen hajnalig áll a bál,
veled együtt vidám a tündérfesztivál. |
Rakovszky Zsuzsa:
Vadrózsa
Vadrózsa, varázslat,
zöld ház, eleven!
De ki őrzi a házat,
ki lakik odabenn?
A zöld falon ablak
nyílik, tizenöt,
De ki tudja, ki lakhat
a rózsa mögött?
Hol senki se sejti,
ott szunnyad a vár,
ágak fala rejti
évszázada már.
Vadrózsa bozótja,
tüskés alagút,
ágak fala óvja
a régi kaput.
Odabenn a király rég
épp ünnepet ült,
s a vár meg a várnép
álomba merült.
S most alszik a várban
a pohár, a palack,
meg a tál, meg a tálban
az őszibarack.
A tócsa, a lábnyom,
a fű, a falomb,
a macska az ágyon,
a pók a falon.
Hová sosem ér fény,
tüskés alagút
ezer ágboga mélyén
ott szunnyad a múlt.
Vadrózsa varázslat,
zöld fal eleven,
de ki őrzi a házad,
ki lakik odabenn?
|
Rakovszky Zsuzsa:
A zoknievők
Van egy nagy titok, biztos te is
törted már rajt’ a fejed,
hogy a fél pár zoknik másik fele,
az vajon merre lehet?
Korán reggel, mikor pont nagyon
sietni kellene,
Fél pár zokni vagy tíz is akad,
de hol van a másik fele?
Van fél pár csíkos és fél pár piros
és fél pár batmanes,
de a másik fél pár nincs se itt,
se ott, ne is keresd!
Hát én most megmondom neked,
hogy miért nem kerül elő, hiszed,
vagy sem, az éjszaka
fölfalta egy zoknievő!
Fura lény, fiók- és szekrénylakó
a zoknievő manó!
Ő fölfal mindenféle zoknit,
ami csak fölfalható!
Van még egy furcsa szokása neki,
erről felismerheted:
Csak a jobblábas zoknit szereti,
a balt meghagyja neked!
És hiszed vagy sem, a szekrényünkben
három is lakik!
Meglestem őket, mikor fönnmaradtam
egyszer hajnalig.
Mindegy nekik, milyen színű zokni,
és milyen méretű!
Van köztük két keménykalapos
és egy menyétszerű.
Fura lény, fiók- és szekrénylakó
a zoknievő manó!
Ő fölfal mindenféle zoknit,
ami csak fölfalható. |
Rakovszky Zsuzsa:
A régi mackó
A régi mackó elveszett,
nem értem, hol lehet.
Pedig átkutattam érte már
az összes szekrényeket.
Ő volt a legelső játékom, és
mindig ott volt velem.
Vittem mindenhová, és nélküle
nem tudtam aludni sem.
Bár mostanában már csak ritkán
játszottam vele.
Talán mert kicsit már ócska volt,
hiányzott a fél füle.
Van sok legóm, van versenyautóm
hozzá távirányító,
de a régi, első mackóhoz
egyik se fogható.
Van már számítógépem is,
és van hozzá egér,
de a réges-régi mackóm nélkül
az egész semmit sem ér.
Mert hiányzik nagyon-nagyon,
álmodtam is vele,
biztosan ő volt, megismertem,
hiányzott a fél füle.
Most Tündérországban él,
és azt mesélte,
hogy sok földet bejárt,
és elvette a legkisebbik tündérkirályleányt.
Úgy láttam, ott jó dolga van,
és mindenki szereti.
De remélem, hogy kicsit azért
hiányzom neki.
Az autóm és a sok legóm
semmit sem ér nélküle,
várom haza, és az se baj,
hogy hiányzik a fél füle!
|
Rakovszky Zsuzsa:
Pancimanci
Sürű erdőben jártam,
tisztásra leltem én,
Nem hiszed el, mit láttam
a tisztás közepén.
Tűz körül egy törpe
ezeréves is lehetett,
szökdécselt körbe-körbe
és énekelgetett:
Pancimanci az én nevem,
nem tudja senki sem!
Holnap a szép királyleányt
magammal elviszem!
Ha nem találja ki holnapig,
hogy mi az én nevem,
hiába sír-ri, velem jön
és itt fog lakni velem!
Jól láttam egy nagy tölgy mögül,
szépen sütött a hold,
hogy ugrándozott a tűz körül,
és hangosan dalolt:
Pancimanci az én nevem,
nem tudja senki sem!
Holnap a szép királyleányt
magammal elviszem!
Ha nem találja ki holnapig,
hogy mi az én nevem,
hiába sír-ri, velem jön
és itt fog lakni velem!
|
Rakovszky Zsuzsa:
Tárnics
Lemegy a nap, már este van,
a felhők színe színarany,
hosszú árnyat növeszt a fa,
közeledik az éjszaka.
A domb sötét, az út sötét,
térdig sötétben áll a rét.
Csukd hát be kelyhedet te is,
s ne nyisd ki többet reggelig!
Ma túl korán jöttél manó!
Korai még az altató!
Korán van, nem volt még elég
fű, az ég, a zöld, a kék,
a ringatás, a suttogás,
bogarakkal barátkozás,
nem baj, ha már sötét az ég,
még csillagfényben játszanék!
Fekete már a zöld a kék,
s a rét merő egy zümmögés!
Álmában ing sok kék kehely,
aludj te is hát szépen el!
Elhallgat már az altató,
indul a karmester manó:
egy nagy bogár hátára ül,
s a zenekar tovább repül. |
Tranta Julianna:
Manódal
Lapulevél emel falat
a kópé manó körül,
lapul ő a levél alatt,
és kajánul örül.
Bagoly huhog, leszáll az éj
a kópé manó körül,
előbújik, semmit se fél,
sőt, kajánul örül:
Hihihi, hahaha, kacagnom kell,
ma éjjel tüdérszárnyak repítenek el.
Hihihi, hahaha, kacagnom kell,
ha reggel a szép tündér
manóbocskorra lel.
Tündérszárnyak szanaszéjjel
a kópé manó körül,
lopakodik, elcsen egyet,
és kajánul örül.
Csillag táncol körbe-körbe
a kópé manó körül,
messze száll már a víg törpe,
és kajánul örül:
Hihihi, hahaha, kacagnom kell,
ma éjjel tüdérszárnyak repítenek el.
Hihihi, hahaha, kacagnom kell,
ha reggel a szép tündér
manóbocskorra lel.
|
Rakovszky Zsuzsa:
Tündérek
Van egy kert, egy messzi kert,
túl hét tengeren,
hol szóló szőlő, mosolygó alma,
csengő barack terem.
Beteg vagyok, nem alhatok,
a helyemet nem lelem,
míg mosolygó almát, szóló szőlőt
nem hozol nekem.
Elindulok, megyek-megyek
hét nap, hét éjszaka,
míg oda nem érek, hol mosolygó almát
terem az almafa.
Megyek hét nap, hét éjszaka,
meg nem pihenhetek,
míg szóló szőlőt, csengő barackot
nem hoztam neked.
Beteg vagyok, nem alhatok,
a helyemet nem lelem,
míg mosolygó almát, szóló szőlőt
nem hozol nekem!
Esteledik, sötétedik,
várlak nagyon haza.
Olyan messze van az a mosolygó almát
termő almafa!
Nem kell csengő barack, és az se baj,
ha a szőlő nem beszél,
csak gyere haza, mert eső kopog,
és szörnyen fúj a szél...
Megyek hét nap, hét éjszaka,
meg nem pihenhetek,
míg szóló szőlőt, mosolygó almát
nem hoztam neked... |
Tranta Julianna:
Tündérfátyol
Tó tükréből a nap mosolyog,
körötted ezernyi kérész kavarog.
Nádiposzáta, nádirigó
fütyüli kánonban, élni de jó.
Kuruttyol a béka, susog a nád,
tündérvarázslat vár ma terád.
Szárnyát teríti, felszáll a gém,
szívedben árad szerte a fény.
Tengernyi apró arany virág
ring a tó tetején. A lápvilág
ringató muzsikát dalol neked,
tavasz, tündérke játszik veled.
Zsizseg a nádas, ragyog a tó,
suttogja halkan, szeretni jó.
Millió sárga virágszirom,
tündérfátyol nyílt a tavon.
|
Tranta Julianna:
Tündérrádió
Tündérkirályi pár repült a Nagygöncölre át,
két Fiastyúk a Tejúton vívott tojáscsatát.
A Nagymedve barlangjánál nyílik a nebáncsvirág,
halványodnak a csillagok, úgy fénylik a mesevilág.
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható.
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható.
Az aranyhajú kiskirálylány ezüstbe öltözött,
Piroska a farkassal barátságot kötött.
Kurta farkú malac túrt a szántóföldeken,
tűz ütött ki egy sárkány miatt a repülőszőnyegen.
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható.
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható.
Leégett a kopasz farkas a malacok előtt,
leforrázva hoppon maradt tegnap délelőtt.
Az Üveghegyen péntek délben piros hó esett,
Tündérlány a felhők felett sárkányt kergetett.
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható.
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható.
- Hajnali két órakor derült égből csillagporeső és csillaghullás várható.
- Figyelem, figyelem! Ha az út szélén bebábozódott pillangókat láttok, vigyázzatok rájuk, lehet, hogy tündérek. Ne ébresszétek fel őket!
- Szenzáció, szenzáció! Megnyitotta kapuját a Tündérkaszinó!
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható.
Dió, dió, dió, de jó tündérrádió,
De jó, de jó, de jó, de jó,
mindenhol hallható. |
